Elt�nt egy fiatal labdar�g�… Nem, nem a futballnak ford�tott h�tat, hanem… De ezt sem tudni pontosan…
Rejt�lyes �gy ez. Streh� Gerg�, a tizenh�t esztend�s, tehets�ges futballista, akit az angol Plymouth is kiszemelt,
m�r hetek �ta nem ad �letjelt mag�r�l.

Az �let sz�p. Pillanatokra legal�bbis. Hogy azt�n fusson, szaladjon mindenki, p�nz, karrier, meg�lhet�s �s �lm�nyek ut�n. A h�tk�znapok olykor nyomaszt�ak, �m �gy van vele az ember, mindig van rem�ny, hogy jobb, egyre jobb legyen. De mi van akkor, ha az �r m�sk�nt d�nt? Mi van akkor, ha a Teremt� rettenetes pr�b�t eszel ki, s egyik pillanatr�l a m�sikra megv�ltoztatja egy csal�d �let�t? Lehet-e ilyenkor kapaszkod�t tal�lni?

Id�sebb Streh� Gerg� �gy van vele, rajta azt�n nem fog ki a sors, ha kell, minden �jjel �s minden nappal az utc�kat r�ja, hol itt, hol ott t�nik fel Budapesten, kez�ben egy fot�val, ragaszt�val, rajzsz�ggel. Lassan olyan, mint egy megsz�llott. Napra pontosan �t hete kezd�d�tt a sz�rny�s�ges t�rt�net, amely csak nem akar v�get �rni. Febru�r 11-e volt, szombat d�lut�n, amikor k�t fiatalember a 17 �vesek vil�gmegv�lt� gondolataival �s szerelmes lend�let�vel belevetette mag�t a budapesti �jszak�ba.

Streh� Gerg� �s bar�tja, B�cskai J�nos �gy volt vele, kicsit laz�tanak, megn�zik a l�nyokat, belevetik magukat az �let s�r�j�be, azt�n hadd sz�ljon. A koll�giumb�l indultak felfedez� k�r�tra, meg sem �lltak a Haj�gy�ri-szigeten l�v� egyik diszk�ig. Menet k�zben felh�rpintettek n�mi �nbizalom-n�vel� it�k�t, �m �ppen csak annyit, hogy jobban forogjon a nyelv�k egy-k�t izgalmasabb csitri l�tt�n. Azt�n minden m�sk�nt alakult.
Streh� Gerg� egyszer csak �gy d�nt�tt, nem v�rja meg a nyit�st. „J�nos, hazamegyek. Sz�rakozz csak nyugodtan. �n ink�bb visszataxizom a koll�giumba, �s lefekszem. Nincs harag…?”

�gy besz�lt az ifj� leg�ny, �s csapatt�rsa, egyik legjobb bar�tja, B�cskai J�nos kiss� d�h�s lett. Marasztalta, de amaz hajthatatlannak t�nt. �gy elindultak visszafel� mind a ketten. Az �rp�d h�d fel� s�t�ltak, m�g nem volt �jf�l, amikor a h�d l�b�n�l meg�lltak. Ott l�tt�k egym�st utolj�ra. Am�g J�nos elsz�szm�t�lt, addig a bar�tja f�lszaladt a h�dra. Ennek m�r �t hete. Az�ta senki sem tud Streh� Gerg�r�l.
A t�rt�net egyre dr�maibb – s egyre megmagyar�zhatatlanabb.

Rettenetes j�slat a szenved�sr�l

Zsuzsa t�r�keny asszony. T�r�keny, de er�s. Ez l�tszik rajta. Mint ahogy az is, b�rmit megadna, hogy �t h�ttel fiatalabb legyen. �l a f�rje mellett n�m�n, szinte kapaszkodik az ur�ba, �s �gy �leli mag�hoz kisebbik fi�t, a tizenh�rom �ves M�t�t, mintha sohasem akarn� elengedni. Sz�zszor, ezerszer v�giggondolta m�r, mi t�rt�nhetett a nagyobbik fi�val. Vadabbn�l vadabb t�rt�netek cik�ztak a fej�ben, de mindegyiket megpr�b�lta elhessegetni mag�t�l. „N�h�ny napja j�sn�n�l voltam – mondta Zsuzsanna. – A j�sn� pedig azt mondta nekem, hogy �l a fiam, csak nagyon szenved valahol. Pr�b�ltam visszatartani a k�nynyeimet, amikor ezt hallottam, �s persze pr�b�lok er�s lenni, de egyre nehezebben megy. M�lnak a napok, a hetek, �s semmi h�r Gerg�r�l. Tudja, rendes gyerek, j�l nevelt, �s nagyon ragaszkodik a csal�dj�hoz. Naponta k�tszer-h�romszor mindig felh�vott minket. Futballist�nak k�sz�lt, m�sr�l sem besz�lt, mint arr�l, hogy nagy j�t�kos lesz. Mondja meg, kinek �rthatott? Elrabolt�k? Fogva tartj�k? H�t mi�rt �ppen vel�nk kellett ennek megt�rt�nnie?”
Id�sebb Streh� Gerg� sok�ig nem sz�lt semmit.

Azt�n k�rdezni sem kellett, mag�t�l mondta…
„Azon a bizonyos h�tv�g�n �n hoztam haza p�nteken a fiamat – s�hajt nagyot az apa. – J�kedv� volt. Azt mondta, f�raszt� volt az alapoz�s, de remek kondiban �rzi mag�t. Szombaton egy�tt eb�delt a csal�d, majd Gerg� arra k�rt, vigyem be Balassagyarmatra, onnan busszal visszamegy Budapestre, mert este bulizni mennek a haverokkal. �gy is t�rt�nt. Ott, Gyarmaton, a buszp�lyaudvaron l�ttam utolj�ra a fiamat. Azon az est�n m�g h�romszor besz�lt�nk egym�ssal telefonon, este t�z �ra k�r�l h�vott, nevetett, kacagott, azt mondta, most indulnak. Vas�rnap eb�d ut�n kerestem �t el�sz�r. Ki volt kapcsolva a mobil. Abban a pillanatban mintha fordult volna velem a f�ld. Ne csod�lkozzon, Gerg� m�g az �r�n is bekapcsolva hagyta a k�sz�l�ket. H�vtam �tsz�r, t�zszer, v�lasz n�lk�l. Tudtam, hogy baj van. Azonnal kocsiba �ltem egy bar�tommal, s indultunk a koll�giumba, Gerg� sz�ll�shely�re. Senki nem tudott r�la semmit. Aznap d�lut�n �t �rakor m�r a rend�rs�gen �ltem, �s szinte k�ny�r�gtem, hogy keress�k meg a fiamat. Pillanatok alatt megv�ltozott az �letem, m�s sem j�rt a fejemben, mint az, hogy meg kell keresni a gyereket, mert baj van vele. A f�nyk�p�t sokszoros�tottam, plak�tszer�en kiragasztottam Budapest k�l�nb�z� pontjain, szombat est�nk�nt elmentem abba a diszk�ba, ahov� �k is indultak, �s n�ztem, ahogy j�nnek ki a fiatalok. Elindultam a t�megben, h�tha valami �rul� jelet tal�lok. Mint egy megsz�llott, olyan voltam, s�t olyan vagyok m�g most is…”

Az edz� most m�r �nmag�t ostorozza

A tizenh�t esztend�s Streh� Gerg� a sz�cs�nyi csal�di h�zban nevelkedett, s a telep�l�sen kezdett el futballozni is. Tehets�ges gyerek volt, ezt m�r apr� leg�nyk�nt meg�llap�tott�k r�la. A Tatab�nya jelenlegi edz�je, Sisa Tibor, aki a k�zelben tan�tott, fedezte fel, s l�tta �t t�bbsz�r is j�tszani. A Cs�szer FC tr�nere volt az, aki beaj�nlotta a lurk�t Budapestre, a Csan�di �rp�d Sportgimn�ziumba, ahov� sikeres felv�telit tett. �gy ker�lt a f�v�rosba, az iskola koll�gium�ba, no meg a Grund 1986 FC koroszt�lyos csapat�ba. Jellemz� a kitart�s�ra �s az elsz�nts�g�ra, hogy tizenhat
�vesen a Grund FC szakmai fel�gyelete mellett a MAC-N�pstadion BLSZ I. oszt�ly�ban szerepl� feln�ttcsapatban kezdett el j�tszani. S nem volt meg�ll�s, az id�n janu�rban Varga Zolt�n, a Ferencv�ros legend�s 8-asa, az NB III-as RTK tr�nere h�vta �t saj�t csapat�hoz, azzal az elt�k�lt sz�nd�kkal, hogy tizenh�t esztend�sen a v�delemben kapjon helyet. Senki sem csod�lkozott, amikor ez �v febru�rj�ban Stuart Gibson, az angol m�sodik lig�s Plymouth FC Magyarorsz�gra l�togat� ut�np�tl�s-igazgat�ja azt mondta, hogy ennek a leg�nynek a ny�ron pr�baj�t�kon kell r�szt vennie a Plymouthn�l, mert �t a j�isten is futballist�nak teremtette.

S hogy milyen futballista is volt Streh� Gerg�, arr�l id�sebb Buzs�ky �kos tudna legink�bb mes�lni, aki a Grund FC-n�l egyengette az �tj�t. A v�logatott labdar�g� �desapja lelkiismeret-furdal�st�l gy�t�rve nyilatkozott…
„Nincs olyan nap, hogy ne gondoln�k Gerg�re – mondja Buzs�ky �kos. – J� tanul� volt. Szorgalmas gyerek, akinek a futball t�k�letesen kit�lt�tte az �let�t. �gy �rzem, az elt�n�s�ben �n is hib�s vagyok, hiszen �n cs�b�tottam Budapestre, �s nem csup�n �t, hanem rengeteg vid�ki fi�t. H�romsz�z gyerek j�tszik n�lunk az �vod�st�l a tizennyolc �vesig, s Gerg� koroszt�ly�ban a huszonkettes keretben mind�ssze h�rom pesti van. A t�bbiek vid�kiek, Mindszentr�l, J�sz�roksz�ll�sr�l, Balatonendr�r�l, B�k�scsab�r�l �s m�g sz�mos helyr�l. Vigy�znunk kellett volna Gerg�re is, de nem tudtam megv�deni a vil�g borzalmait�l. B�rcsak el�ker�lne.”

A mobiltelefon m�g hajnalban kics�rg�tt

Semmi jel, semmi h�r. Pedig a rend�rs�g kuty�kkal v�gigf�s�lte az eg�sz Haj�gy�ri-szigetet, az �rp�d h�d k�rny�k�t, mindhi�ba. Nincs magyar�zat, nincs kapaszkod�pont. B�cskai J�nos, aki kapusk�nt szerepel, s aki egy�tt volt az utols� est�n Gerg�vel, k�ptelen feldolgozni a t�rt�nteket. Olyan, mintha valami filmben szerepelne, valamilyen sz�rny� filmben, csakhogy ez a val�s�g…

„Amikor j�kedv�en oda�rt�nk a diszk�hoz, m�g nem volt nyitva a hely – mondta B�cskai J�nos. – V�rtunk, �s Gerg� egyszer csak azt mondta, neki m�r nincs kedve bemenni, ink�bb visszamegy a koleszba. J�l beolvastam neki, mondtam, hogy h�t nem ez�rt j�tt�nk, maradjon, majd vas�rnap alszik eg�sz nap. Hajthatatlan volt. Nem volt mit tenni, elindultam vele �n is. Az �rp�d h�dn�l musz�j volt f�lremennem egy-k�t percre, � pedig felszaladt a h�dra. Legal�bbis azt hiszem, hogy felszaladt, ugyanis egyszer�en elt�nt. Ut�naindultam, de m�r nem l�ttam sehol. �gy voltam vele, beugrott egy taxiba. �jf�lkor felh�vtam, kics�ng�tt, de nem vette fel. Hajnali n�gykor megint kerestem, �jra kics�ng�tt, de akkor sem kaptam v�laszt. Att�l kezdve m�r �lland�an ki volt kapcsolva a k�sz�l�k. Nem tudom, mire gondoljak. Gerg� nem volt r�szeg, �gy pontosan tudta, mi t�rt�nik k�r�l�tte.”

K�z�nk telepszik a csend.
V�runk egy sz�ra, egy mondatra.
V�runk egy gyerekre.
V�runk r�d, Streh� Gerg�…

Varga Zolt�n: Kegyetlen a sors

A Fradi egykori klasszisa �s edz�je, Varga Zolt�n mindig is a fiatalokban b�zott. Amikor aj�nlott�k neki Streh� Gerg�t, �s megn�zte �t t�bbsz�r is, tudta, hogy igazi tehets�gre tal�lt.

„Id�sebb Buzs�ky �kos aj�nlotta nekem a kissr�cot, s mondhatom, �r�mmel vettem, mert remek k�pess�gekkel meg�ldott fi�r�l van sz� – mondta Varga Zolt�n. – Tizenh�t �ves, de k�kem�ny, hat�rozott, labdabiztos h�tv�d, akit b�tran tettem volna be az RTK feln�ttcsapat�ba is. Szerepeltethettem volna bel�l vagy a v�delem jobb oldal�n. De milyen kegyetlen a sors, azon a szombaton, amikor � elt�nt, edz�meccset j�tszottunk volna valakivel, �m a nagy h� miatt elmaradt a tal�lkoz�. Pedig ha aznap sor ker�l erre az �sszecsap�sra, Gerg� nem utazik haza, �s legf�k�ppen nem megy este diszk�ba. Csak b�zhatok benne, hogy hamarosan el�ker�l. B�r ez az �t h�t irt�zatosan hossz� id�.”

Sinkovics G�bor